Nos, végül el kellett jönnöm Malajziába, Peenangba vagy Pinangba, akárhogy is írják helyesen. Visa run… ez az egy utálatos dolog van Thaiföldön. A szemetek, hogy nem engedik a külföldieket csak úgy az országukban lenni! Mit képzelnek? :-D szép kis út volt, 23 óra… Délután 3 helyett hétkor érkeztünk meg. Este 9-kor indult a night boat, 6 körül voltam Surattaniban, onnan minibusszal Pinangig… Brrrr. Legközelebb valami közelebbi helyre kell majd mennem, remélem. Valószínűleg azért volt ilyen hosszú az út, mert a sofőr végig flörtölt egy helyi csajjal, és nem nagyon sietett. Lehetett érezni, amikor a csaj kiszállt, jobban nyomta a gázt. Vagy 3 helyen álltunk meg mindenféle gyümölcsöt meg zöldséget vásárolni a csajnak. Lassan meg tudtam volna ütni a sofőrt. A buszban elég vegyes volt a társaság, két finn, két svéd, egy amerikai, egy szaúdi és egy kínai vagy koreai. Meg persze én. Nem volt valami jó a csapat, így elég unalmas volt az út. A hajón legalább volt áram, így megnéztem pár Doktor House-t meg zenét hallgattam. A night boat alvóhajó, ami azt jelenti, hogy a földön végig matracok vannak, ahol mint heringek a dobozban fekszenek a kedves utasok. Szerencsére az én helyem pont az első „ágy” volt a sarokban, a másik oldalamon egy thai család volt, meghitten összebújtam anyukával… :-D Majdnem nagyot hibáztam a pakolásnál… Nem akartam sok mindent hozni magammal, csak bedobáltam pár dolgot a hátizsákomba. Majd Dave, aki kivitt a hajóhoz, megkérdezte, hogy a törölközőt beraktam-e. Basszus!!! Persze! Utazni törölköző nélkül? Lehetetlen! Aki nem tudja miért, ajánlom a Galaxis útikalauz stopposoknak című könyv alapos áttanulmányozását. Jól is jött rögtön a hajón, ahol marha hideg volt, de legalább be tudtam takarózni, majd a buszon párnaként funkcionált. De ugye még sok mindenre lehet alkalmazni :-D Olvassátok el a könyvet.
Megérkezve még szerencsére nyitva volt a visa office, gyorsan beadtam a kérelmet, holnap 4-re kész is van, és mehetek vissza a rögtön induló busszal. Másnap 9-re kéne Koh Tao-n lennem… Majd meglátjuk. Ha nem fogok ki megint egy szerelmes sofőrt… Szerintem egyébként jól lehúztak, 400 thb-t kértek a két fotóért (legközelebb készülök fotóval) 500 volt a szoba, amiben nincs fürdőszoba, de végül is nincs messze… Légkondi van, de azt meg úgysem kapcsolom be. Takarót nem is néztem, hogy van-e, de nem baj, mert van törölközőm. :-D Szóval holnap megint egy kellemes út vár rám. Bleeeeeeeeeeeee
Remélem gyorsan kapok melót, vagy el tudok adni visszafelé a hajón pár tanfolyamot, mert jó sok pénzt elköltöttem erre a fantasztikus útra. Na megyek, még veszek valahol vizet, és keresek netet, hogy feltehessem ezt a postot.
